„10 ÉVES FIÚBAN VERS – ÍRÓ SZÜLETiK”

3

Állatok

Malac, a nagy professzor,
Orra mint egy konnektor.
Ott sétál egy puli,
Simogatja Juli.

Foltos, fehér panda,
Nem is olyan randa.
Fehér gyapjas bárány,
Árt neki a kátrány.

Sárga és kék cinke,
Nincsen neki inge.
Fehéreskék fóka,
Vízben lenni móka.

Hát te csúnya légy,
Te meg hová mégy?
Selymes szőrű ló,
Így vágtatni jó.

Manapság ha tehetségekről beszélünk, talán a média által bemutatott énekes tehetségválogatások jutnak az eszünkbe vagy a hangszereken csodákat kreáló tálentum gyermekek. Azonban sokféle kompetenciájú tehetség-ágazat létezik.
Mi most teszünk egy kis kitérőt a VERS-ÍRÓ ÁGAZATRA.
A versírással próbálkozni és abból verset ihlettel megírni igazi kuriózum. Ezt nem lehet megtanulni, mert ez mélyről érkezik, amihez átélt érzések, veszteségek, győzelmek és nem utolsó sorban ihlet szükséges. A vers olvasója őszintén érezheti a költő lelkületét, amelyek a sorok sugároznak. Milyen jó lenne, ha az oktatás fontosnak tartaná azt is, hogy a gyerekek a versírásban, meseírásban rendszeresen próbálgassák magukat. Találkoztam egy olyan nagyszerű író – költő fiúval, aki mögött szeretettel ott áll a család és mindenben segítik, támogatják. A szabadidejében nem a számítógép billentyűit ütögeti, hanem versírásra hajtja a fejét és a szívét.

Kérlek Bence, mesélj magadról , hogy mások is megismerhessenek!

Gebri-Horváth Bencének hívnak, a Farkasréti Általános Iskola 4. osztályos tanulója vagyok. Hamarosan 10 éves leszek. Szabadidőmben szeretek olvasni. Tavaly én lettem az iskolában a 3. évfolyamon az Olvasáskirály. Sokat úszom, úszóversenyekre is járok. Ha ráérek, leginkább verseket és rövid történeteket írok.
Olyan természetesen beszélsz erről, mintha mindenki képes lenne verset írni. Kérlek, mesélj arról, miként kezdődött nálad a versírás?

Már egészen kicsi koromtól érdekelt a betűk világa. 2,5-3 éves koromra megismertem a nagybetűket
és 4,5 éves korom körül kezdtem összeolvasni a szavakat. Szerettem kisgyerekként is a ritmust és a
verseket. Sokszor hallgattam pl. Gryllus Vilmos előadásában, megzenésített verseket. Anyukám, aki
magyar-német szakos tanár, már 2-3 éves koromtól nagyon sok verset és mesét olvasott nekem. Ezeket a verseket pillanatok alatt megtanultam. Egyik vicces emlékem, hogy kb. 4 évesen állok a mosógép tetején és szavalom Csokonai Vitéz Mihály: „A rózsabimbóhoz” című versét.

No, ezt a híres költők is megirigyelhetnék, hiszen ők nem állhattak mosógépre szavalni. Elég vicces lehetett, de jó, hogy ezt elmesélted. Amolyan igazi centrifugális erőt képviselhettél a tetején és talán még a vers ritmusának a lüktetésében is segített. Humoros fiúnak tűnsz és ez fontos, mert a humor nélkül nehéz boldogulni. Van-e kedvenc költőd, akit kiemelnél a többiek közül?

Nincs kimondottan kedvenc költőm. Valahol minden vers tetszik. Sokak verseit olvastam vagy olvasom. Szeretem pl. Weöres Sándor, Kányádi Sándor Gazdag Erzsi műveit, de szeretem a modern verseket is, olvastam Varró Dánieltől, Lackfi Jánostól, Vörös Istvántól. Ovis koromban nagyon szerettem Bartos Erika verseit, mert színesek, vidámak, viccesek.

Szóval ők voltak azok a „vízcsepp – versek”, amik a szívedet meglocsolták és elindítottak a versírás útján. Kérlek, mesélj a kortársaidnak arról, hogy miként kezdődött a versírás és kik támogatnak ezen a göröngyös versíró úton?

Mindig nagyon szerettem beszélni. 5-6 éves korom körül elkezdtem fejben rímeket írni, utána nem nagyon írtam. Második osztály után iskolát váltottam. Egy sokkal kellemesebb légkörű közegbe kerültem. Ekkor, a harmadik osztályban kezdtem komolyabban és gyakrabban foglalkozni a vers- és meseírással. Egy nagyon kedves tanítóhoz, Erika nénihez kerültem, aki mindenben támogat és a párhuzamos osztály tanítója, Márta néni is. Ő az iskolaújságba szokta betenni a verseimet.

Szóval nem vagy egyedül, neked is vannak segítőid, mint a mesehősöknek. A meseíróknak vannak kedvenc témáik, amiről írnak. Te hogy vagy ezzel? Mi dönti el, hogy épp miről írsz? Mi a titkod?

Szinte bármilyen témáról írok, mikor ihletet kapok, ami éppen aktuális az életemben: emberekről, állatokról, tájakról és évszakokról, de írtam már a rosszaságról is. Ha eszembe jut egy téma, akkor először fejben írom meg. Ha épp otthon vagyok, akkor gyorsan leírom papírra is. Először kitalálom a címet, majd az első 2 sort és így tovább, ilyen egyszerű, nincs különösebb titkom. Ősszel megnyertem a Me-Se-Kő jótékonysági meseíró pályázatot, részt vettem a Benedek Elek meseíró pályázaton is. Jelenleg 3 versíró pályázaton vannak bent műveim. Többek között “Az Év Diákköltője 2014” versenyre is küldtünk a verseimből.

Hát ennek nagyon örülünk, hogy nem csak otthon tartogatod a verseidet, hanem kitárod a nagyvilág szeme elé. Ahogy mesélsz, azt érzékelem, hogy sok boldog pillanatod származik a versírásból. Tudnál-e valamilyen jó tanácsot adni azoknak a kortársaidnak, akik szeretnének verset írni, de még nem tudtak vagy nem merték elkezdeni?

Nagyon szeretek írni, nekem örömet okoz. Ha más gyerek is így érez, akkor írjon bátran, vesse papírra, amit kitalált, ami jár az eszében, legyen az rövid rím, vagy egy hosszú történet.

Szóval fontosnak tartod, hogy öröme legyen benne, bátorsággal kezdje el és mindenképp vesse a papírra független attól, hogy egy rím vagy épp egy történet! Nos, kedves fiatalok és idősek, iskolások vagy munkálkodók, költők vagy költeni vágyok! Fogadják Bence jó tanácsait és bátorsággal vegyék a pennát a kezükbe, hogy papírra vessék azt, ami a szívükben és a gondolataikban megszületik! Egyszer mindenképp érdemes kipróbálni. Ha Bencének sikerült, más is lelheti örömét benne! Bence már ismeri az egyik örömforrását, de vajon Ön kedves olvasó?
Bencének további kitartó örömöt kívánunk a versíráshoz és reméljük, hogy hamarosan egy mecénás is felfigyel a verseire, alkotásaira! Annak is örülnénk, ha hamarosan a mosógépről a színpadra kerülne a versmondása. Verseit olvasva szinte érezhető Bence meglátásai a világról, amelyet humorral, elmúlással, reménnyel és boldog pillanatokkal tölt meg. Nekem a gyermekkoromban olvasott verseimet hozta a gondolataim felszínére, amelyeket a szívem mélyén őrzök, csak úgy, ahogy a gyermekkoromat!
Álljon itt Bencének egy őszi verse, így November végére ajánljuk mindenkinek szeretettel!

Ősz

Szellő, szellő, őszi szellő
Hideg ezüst álom.
Novemberi fázós madár
Csiporog az ágon.

A madarak elköltöztek
Távoli helyekre
Mi a télre készülünk már
Havazós időkre.

2