Előadások egyetemeken, konferenciákon, rendezvényeken, cégeknél, oktatási intézményekben:

(Bármilyen témában rendelhetnek előadásokat a központ vezetőjénél telefonon vagy e-mailen)

Néhány eddigi előadás:

1. Memória – tanulás – zavarok:

A memória olyan, mint egy sok fiókos komód. Hasznos, nagy mennyiség tárolható benne szelektíven, de meg kell tanulnunk, hogy mit hova tegyünk, hogy minden elférjen benne a mindennapokban.Tudnunk kell használni is . Az előadás végigvezet a különböző memória területein, miként alakul az intrauterin korszaktól kezdve felnőttkorig, hogyan segíti vagy gátolja az elsajátítást a pedagógiában és milyen zavarok léphetnek fel időközben. Azt is megtudhatják, hogy az előadás után 10 év múlva mire fognak emlékezni a hallottakból.

 

 

2. Testi tünetek lelki hátterei:

Már régóta felfedezte az emberiség, hogy ép testben-ép lélekkel kiegyensúlyozottabb életet lehet élni. Vajon elég ennyi? Tudunk-e fordítva is gondolkodni arról, hogy ép lélekben hogyan lakozhat ép test? Elkalandozunk olyan –néha megfoghatatlannak tűnő – területekre, amikor az orvosok a testi tünetek mögött nem találnak organikus eredetű gócpontot, de a páciens továbbra is érzi a fájdalmakat. Mit üzenhet a tünet? Hogyan szüntessem meg? Mi történik, ha nem is veszek róla tudomást? Ilyen és hasonló kérdések boncolgatásával foglalkozunk az előadás folyamán.

 

 

3. Szeretetnyelvek a gyermekneve-lésben életkorok szerint:

Talán már hallottak arról, hogy mindenki másfajta jelekből és cselekedetekből érzékeli a szeretetet, elfogadást és „szükség van rá” érzését. Képesek vagyunk-e odafigyelni más szeretetnyelvére, legyen akár a gyermekünk, ha még a sajátunkat sem tudjuk megfejteni, esetleg alkalmazni. Ezen felül végighaladunk kisgyermekkortól a felnőtté válásunkig, és megvizsgáljuk, miként befolyásolják az életkori periódusok, ciklusok, krízisek, a szeretetnyelv alkalmazásait. Miként változhat az életkor előrehaladtával?

 

 

4. Kapcsolati zavarok:

Ma, amikor a telekommunikáció a virágkorát éli, számtalan lehetőség közül választhatunk, hogy gyorsan, távolságokat nem ismerve kommunikációs kapcsolatot létesítsünk egymással. Ehelyett kevesebb a családi és baráti kapcsolódás, sőt minőségében más. A párkapcsolati zavarokat miként alakítják a modern társadalom lenyűgöző vívmányai? Valóban minden kapcsolati zűrzavarról a Tv, az internet, a mobiltelefon tehet? Nem lehet, hogy hárítunk és kifogásokat keresünk? Mik lehetnek a valódi okok a zavarok hátterében?

 

 

5. Árulkodó irka-firkák:

Azt gondoljuk, hogy azóta árulkodnak az irkáink és a firkáink, amióta az írást használjuk. De mi volt azelőtt? Köthető-e az irka-firka az íráshoz, vagy valami másról lehet szó? Milyen ősi, történelmi firkákkal találkozunk a korok folyamán? Hogyan köthetők a jelképek az irka-firkákhoz? Az ősi nyomhagyástól a mai modern civilizációs firkáig, a gyermekkori firkáktól a „komoly, érett felnőtt” firkákig barangolunk, megvizsgálva a funkcióit és a lélektani lenyomatait.

 

 

6. Mi lett volna Hófehérkével a törpék nélkül?

Kinek ne lenne ismerős a mese, amelyben Hófehérke arra kényszerül, hogy elhagyja otthonát, ahol hercegnői sors várt rá. Helyette egy számára ismeretlen világba kell bolyongania egyedül, ahol számtalan veszély leselkedik rá. Az előadás folyamán meseterápiás elemekkel megvizsgáljuk Hófehérke előéletét, sorsát, útját, közben kitérőt teszünk a szereplők életére, felismerve bennük a szomszédokat, barátokat, szülőket, testvéreket. Napfényre hozzuk, hogy milyen funkciót töltöttek be a törpék Hófehérke életében, illetve megnézzük, hogy mi lett volna Hófehérkével, ha nem talál rá a törpék házára. Közben kitérhetünk arra is, hogy miért indul annyi gyerek világgá a különböző életkorokban.

 

7. Fejlődés a mese- és a mozgás gyógyító erejével:

Az előadás végigvezet a fejlődés néhány fontos állomásán, megemlítve, hogy miként zajlik más nemzeteknél, törzseknél. Hogyan használhatjuk a mozgást és a mesét a fejlesztésben, a prevencióban, a korrekcióban hatékonyan és kreatívan. Kóstolót ad a mozgásterápiák módszereiről és hatékonyságairól a fejlődés-fejlesztésben.

 

 

8. Vajon mi van a tulipános ládikóban?

Amikor először hallottuk a szorgos és a rest lány meséjét, akkor melyik szereplővel azonosultunk? Elindultunk-e a saját útjainkon szerencsét próbálni? Kihasználtunk-e minden élet adta lehetőséget? Megdolgoztunk-e azért, amiért meg kellett dolgoznunk? Mit gyűjtöttünk össze a tulipános ládikónkban az életünk folyamán, amikre büszkék vagyunk? Vannak-e benne olyan „kígyók, békák”, amiket ki kéne dobálni és helyette kincsekkel megtölteni? Önismereti tárlatvezetésre invitálom a hallgatóságot a mese kapcsán. Mindenkinek jól jöhet egy kis visszatekintés, emlékezés, felismerés,  „takarítás”, lezárás, új döntéshozatal és megvalósítás.

 

9. Vizes szenzomotoros fejlesztés:

Olyan fejlesztés bemutatása történik, amikor a szárazföldi terápiás feladatokat vízben hajtjuk végre úgy, hogy a gyermek észre sem veszi, hogy az órának vége lett. Játékos, mozgásos, szenzoros, vesztibuláris készségek fejlesztése mozgással, ami örömöt és jókedvet vált ki, miközben segíti az idegrendszer integrációs folyamatát.

 

 

 

10. Evészavarok és annak terápiái:

Modern, „könnyebben” élhető társadalmunk halmozza az emberi pszichében a zavarokat. A média segítségével sok evészavarról tudunk, de újak is születnek évről évre. Ezeket járjuk körbe az előadáson, betekintve egy pár afrikai törzs étkezési szokásaiba. Meghallgatunk néhány kigyógyult személy riportját, megtudhatjuk, miként segíthet egy szakember, és mivel segíthetnek Önök. Mi alapján ismerhető fel valakin, amíg nem tudja más előtt vállalni az evészavarát? Miként járjak el mint Anya, Apa, Nagyszülő, Kollega, Főnök, beosztott, Tanár, diák stb., ha a közvetlen környezetemben észlelem a problémát? Válhatok-e én is valaha evészavarossá? Ilyen és hasonló tematikával járja körbe az előadás az evészavarokat, terápiákat, annak sikereit és kudarcait.

 

11. Veszteségek kezelése a családban:

Ha veszteségről beszélünk, akkor nem csak a halálra gondolunk. Ma, amikor már az autókat is úgy lopják, mint a bolti cukrot, számtalan veszteséggel állunk majd szemben az életünk folyamán. Persze hol vannak ezek attól, amikor a háborúban elvesztette gránát miatt valaki a karját? Ma viszont van rák, ami leszedi a melleket, megváltoztatva a nőiséget. Hogy kinek mi számít veszteségnek és mi nem, különböző dolgoktól függhet. Ettől függetlenül legbelül veszteségélményként fogjuk fel és a reakcióink, érzéseink, viszonyaink meghatározzák ezeknek a kifutási idejét, lelki tényezőit. Könnyen ítélkezünk egymásról ezeken a területeken, pedig az egyedül élőnek személynek óriási trauma a házi kedvencének az elvesztése is.

 

12. Veszteség vagy gyász?

Az előadás részletesen tisztába teszi a különbségeket a veszteség és a gyász között, megemlítve a lelki folyamatokat az egyéni individuális különbségeivel. Kinek mi segíthet a veszteség- és/vagy a gyász feldolgozásában? Normálisnak mondható-e az a folyamat, amikor az idősödő Szülők kijelölik a ruhájukat a temetésükre, mi pedig meg sem hallgatjuk őket? Bemutatom az önsegítő veszteség és/vagy gyászfeldolgozó csoport működéseit Magyarországon. Miben tudnak segíteni, miért hasznosak? Megemlítem a pre- és perinatális veszteségek és gyászfeldolgozásnak a folyamatait is. Búcsúzás lélektanáról, végrendeletről, a dolgok elrendezéséről is mesélek közben.
Singer Magdolna : Dosszié halálom esetére, miért lehet rá szükség? Gondolunk-e azokra, akiket itt hagyunk, amikor elmegyünk? Nem utolsó sorban pedig a veszteségek ajándékairól is beszélek saját személyes élményekkel fűszerezve.

 

13. Gyászol-e a gyermekem, ha nevetgél?

Miként alakulhat gyermekkorban a veszteség és/vagy a gyász megértése, megérzése? Hogyan készíthetünk rá fel egy gyermeket életkorok szerint akkor, ha Ő megy el vagy ha körülötte hal meg valaki, esetleg látványos szerveltávolítás történik. Mennyire normális reakció egy temetésen a hahotázás vagy „mintha semmi sem történt volna”? Egyáltalán hogyan találkozik a gyermek először a halállal? Megóvjam-e a temetésétől vagy elvigyem magammal?

 

 

14. Az érem két oldala: IQ-EQ:

Sok változáson ment keresztül az évszázadok folyamán, a fontossága és a mérése, az új kutatásoknak köszönhetően érthetőbbé teszi mindenki számára az előadás. Előnyükről, hátrányukról, a tehetség és a zsenialitásban mért szerepükről, az oktatásban rejlő lehetőségeiről szól az előadás.

 

 

 

15. Stressz szerepe az egészség-romlásban:

Szinte mindennapos szólássá és közmondássá vált a stressz rossz hatása a köztudatban. Még a gyerekek is használják egymás közt: „Ne stresszelj annyit, mert aztán jön a rohamszív, mint az Anyámnál!” részlet egy óvodás mindennapos kommunikációs interjúból. Szóval tisztába tesszük, hogy mi is az a STRESSZ, mi a szerepe, mire jó, mindegyik fajtája ártalmas-e, betekintünk egy kicsit a törzsi kultúrákba és a stresszorokra. Átvilágítjuk, hogy az egészségromlásban mikor, hol és miként lehet szerepe, hogyan tudunk figyelni ilyen szempontból önmagunkra és mit tehetünk, ha már megromlott az egészségünk?

 

 

16. A korai felnőttkor  nehézségei:

Vannak olyan élethelyzetek, amikor kénytelen valaki korán felnőni, elhagyva a gyerekkort, a tinédzserkori kilengéseket és kríziseket, mivel az élete, sorsa közbeszólt és nincs választási lehetősége. De az is mindennapos, ahogy a Szülők segítik ezt a felgyorsított folyamatot. Milyen következményei lehetnek annak, ha a fejlődés nem a saját medrében folyik az életkorok szerint? Vajon vissza tér-e vágyak, szorongások formájában a kihagyott múlt, ami meg sem történt? Ilyen és ehhez hasonló igaztörténetekkel foglalkozik az előadás esetfeldolgozás bemutatásával.

 

 

17. A család életciklusai és krízisei:

Ma a családi életek esküvővel, más esetben összeköltözéssel kezdődnek. A többgenerációs együttélések már a régmúlt korok emlékei. Az első szerelmi pillanatok átalakulása után a család szembetalálja magát különböző életciklusokkal, legyen az életvezetési, párkapcsolati vagy gyerek téma. Nem tudják eldönteni, hogy ez természetes probléma, ami minden családi életben bekövetkezik vagy csak az Ő problémájuk. Nem ismerik azokat a krízispontokat, amik be kell, hogy következzenek az életstádiumokba. Ezeknek az ismertetéséről szól az előadás.

 

 

18. Családterápia, párterápia:

Ismeretterjesztő előadás a két terápiás módszerről megvilágítva a lényeges különbségeket és hatékonyságukat. Részletezve a konkrét problémás tüneteket, amikor már keresni kell egy szakembert. Ne legyen szégyen segítséget kérni!

 

 

 

19. A gyenge „nem” nem is olyan gyenge?

Miben is rejlik a nőiség valódi ereje. Miként alakult a női erő a társadalmak folyamán és mitől erős ma egy nő? Mit közvetít a média a női nemről, gyengeségről-erőről? Szégyen-e, ha elgyengül a nő? Nők iránti vonzalom alakulása a gyengeségük vagy erősségük alapján? Mi a valódi női erő, amit mozgósítani képes egy nő?

 

 

20. Családterápia és mesés műhely-munka:

Mesés terápiás kalandozás folyamán – műhelymunkával színesítve – tárom fel a családban működő dinamizmust, a családi „tűzfészket”, az egyén mibenlétét a családban, pszichodrámás szerepjátékokkal színesítve. Interaktív stílusa egyedivé teszi, személyes érintettség és megértő folyamat kíséri a műhelymunkát. Szükséges kelléke: papír zsebkendő.

 

 

21. Apa-gyerek-Anya kapcsolat:

Sokszor hallunk az Anya – gyerek kapcsolat fontosságáról. Az előadás bevonja az Édesapákat, hogy megértsük, hogy mi történik velük ebben az életre szóló, korai stádiumban. Mitől lesz az Apa Édesapa? Hogyan hangolódnak rá a gyermekük közelébe alvó Apák az apaszerepre a tesztoszteronszint csökkenésével, miközben az Anya-gyerek kapcsolat is fejlődében van. Ne fosszuk meg az Apákat az apaság élményeitől. Mi történik akkor, ha nem érintik a gyermeket, ha félnek a kisbabától, ha nem látják el az apai teendőket? Mi történik akkor, amikor ugyan ezt az Édesanyák érzik és a korai kötődési mintázat sérül?

 

22. Autizmus:

Az előadás ismeretterjesztő jellegű . Részletesen beszél az autizmusról, a felismeréstől az alakulásáig, a fejlesztéstől a családi helytállásig. A korai fejlesztő központok szerepét bemutatja és az autizmussal foglalkozó Alapítványok, Kórházak, szakemberek munkáját ismerteti. Nem utolsó sorban részletezem a családi élet alakulását az autizmussal együtt élők kapcsán.

 

 

23. Asperger szindróma:

Különbséget teszünk az autizmus és az Asperger szindróma között. Az előadás főleg az asperger szindrómával, tüneteivel, velejáróival, fejlesztési lehetőségeivel és skáláival foglalkozik, de kitérünk az autisztikus tünetekkel élő személyekre is, hiszen szinte mindannyian ismerhetünk a környezetünkben ilyen gyerekeket, felnőtteket.

 

 

 

24. Korai fejlesztés Magyarországon:

Korai fejlesztők általános bemutatója, munkájuk áttekintése, regionális elosztásaik, törvényeik, szakembereik részletes bemutatása, mikor keressék a családok.

 

 

 

25. Korunk idealizált nője:

mi a valóság:Milyen egy ideális nő a reklámok szerint? Mindig tartós a haja, mert …hajlakkot használ. Soha nem fáj semmi miatt a feje, mert ha bekap egy „pirulinát”, akkor a fájdalom tovaszáll, mint a kismadár. Esőben és tűsarkúban sétál, és még annak is örül, amikor az ideális férfi elhajt a tökéletes autójával mellette úgy, hogy a tócsányi víz máris a ruháján landol…” Végigvizsgáljuk, hogy milyen a korunk idealizált nője, mi az ami követendő? Érdekes tapasztalatokkal és saját élménnyel fűszerezve humoros formában zajlik az előadás.

 

26. Sms-érintés:

Ma amikor sok „kütyűt” érintünk (telefon, számítógép, mikró, sütő, mosogatógép, mosógép, automata fúró stb.), de mindent csak gombnyomásnyira, semmiképp sem erőt kifejtve működik,(régen: favágás, fűrészelés, kapálás, kenyérdagasztás), elértéktelenedett az ÉRINTÉS. A pszichológia ezzel a területtel már külön foglalkozik. Az előadás kapcsán végigjárjuk, hogy miért is olyan fontos, mi történik akkor, ha gyerekkorban nincs része a kisgyereknek? Hogyan mozgolódik az idegrendszer az érintés kapcsán és milyen hormonális akceleráció történik a hatására. Mi lesz azzal a párkapcsolattal, ahol ennek a hiányát nélkülözik és milyen okai lehetnek annak, aki nem bírja elviselni az érintést.

 

 

27. Hogyan kommunikál a gyermekem?

Érdekes esetekkel, tapasztalatokkal fűszerezve beszélek arról, hogy miként kommunikálnak magukról a gyerekek. Mit hogyan kell értelmeznünk a viselkedésük, kommunikációjuk kapcsán. Kitérek a gyerekkori szenzitív kommunikációfejlesztésre is. Ha a gyermekem testi tünetekkel kommunikál? Ha a gyermekem szótlansággal kommunikál? Ha a gyermekem agresszióval kommunikál? Ha a gyermekem nem tanulással kommunikál? Hogyan kommunikálnak a kisgyermekek, hogyan a kisiskolások, a serdülők és az ifjúkorukba lépők? Hogyan kommunikál a felnőtt gyermekem, aki mellesleg már Apa vagy Anya lett? Nem utolsó sorban ÉN hogyan kommunikálok a gyermekem felé?

 

28. A háromfejű sárkány: dyslexia-dysgráfia-dyscalculia:

A háromfejű sárkány segítségével bemutatom a három tanulási problémát kórtörténetekkel, tünetekkel és kezelési lehetőségeikkel, társadalmi hozzáállásával. Mi rejt nehézséget a családoknak, miken megy ma keresztül egy család, ha kiderül, hogy gond van? Mi nehezíti vagy könnyíti a gyerek iskolai és otthoni életét? Felmentés vagy nem felmentés? Részképesség zavarok a háttérben. Prevenció és fejlesztés előnyei és hátrányai. Hogyan élhet együtt a család az oktatási időn belül a problémákkal, mivel segítheti a gyermekét? A testvérek reakciói, összehasonlítások a testvérek közt. Hogyan gyűrűződnek a személyiség köré a negatív érzések halmazai. Önértékelés, elfogadás, másság jeleivel való együttélés. Mik a célok és az eredmények a háromfejű mesebeli sárkányoknál?

 

 

29. Depresszió:

Még sok homály fedi a köztudatban a valódi depresszió felfedezését a közvetlen környezetben. Tünetileg körbe járjuk, tisztázva azokat a jeleket, amiket a környezetünkben élőkön is észre lehet venni és segítséget kérni szakemberektől. Mikor kell cselekedni és mikor várni? Említést teszek a koragyerekkori és tinédzserkori depresszióról . Mesélek a hangulatzavarról, a depresszív érzésekről és különbséget teszünk köztük.

Időskori depresszióval is foglalkozunk illetve prevenciószerű megelőzéseivel.

 

 

30. Problémás gyerek mellett „elég jó Szülőnek” lenni:

Jó Szülőnek lenni szinte lehetetlen vállalás. Elég jó Szülőnek lenni lehetséges megoldás. De mi történik akkor, ha problémás gyermeket nevelek? Mennyiben segíthet, ha megismerem, hogy milyen problémával állok szemben? Hogyan segíthetnek a szakemberek?  Szülői regresszió, mint krízis. Család  szeretetteljes összefogása és egymás segítő elfogadása. Megtanítani a testvért együtt élni a problémás testvérrel. Mindeközben megmaradni az „elég jó Szülő” szerepkörében. lehetetlen vagy lehetséges?

 

 

31. Pánikroham-pánikbetegség lelki tényezői:

A roham és a betegség közti fogalmi és tüneti különbségek. Kialakulásának lehetséges okai. Segítségnyújtás: ha a gyermek, tinédzser, felnőtt kap pánikrohamot a környezetünkben. Ha egy családtag szenved ezektől a tünetektől. Mi változik a pánikbetegség után? Mivel előzhetjük meg ezt az állapotot? Örökölhető-e, tanulható-e, kialakulhat-e teljesen egészséges embernél is?
Hétköznapi kérdésekkel tisztázzuk a jelentős területeket.

 

 

32. Berg Judit: Csiribi és Panka című könyvei alapján kognitív fejlesztés játékosan a mindennapokban az óvodai nevelésben:

Két mesebeli tündér segítségével felfedezzük az erdei világot, ahol minden ugyan úgy zajlik, ahogy a nagybetűs életben. Szerencsénkre a tündérek sem tudnak mindent, így egymást is tanítgatják. Ebbe a tanítási folyamatba csatlakozunk be óvodás gyerekekkel játékos módon fejlesztőpedagógiás prevenciós és korrekciós játékokkal. A gyermekek észre sem veszik, hiszen a mesével együtt élve, haladva történik a fejlesztés játékba ágyazottan az Óvodapedagógusok segítségével. Olyan módszertani szakanyag ismeret az előadás, ami egy óvodai nevelés nélküli munkanapra alkalmas.

 

 

33. Tehetség vagy zsenialitás?

A tehetségfejlesztésről viszonylag sokat hallunk a médiának köszönhetően. De vajon vannak a tehetségesek és a nem tehetségesek? Azokkal mi van, akik nem tehetségesek? Mi a különbség a tehetség és a zsenialitás között? Hogyan alakul a tehetség és a zsenialitás? Genetikai örökségek vagy tanulás, fejlesztés eredményei? Mi a tehetség útja? Ki nevezhető tehetségesnek? Ki nevezhető zseninek? Mi a zsenialitásnak a hátul ütői? Hogyan kezelje a pedagógus vagy a Szülő a zsenialitást? Nekik kell az oktatásban differenciálás, esetleg integráció? Mikortól fedezhető fel az egyedi tehetség útja?

 

 

34. Mesepszichológia:

Az előadás a mese pszichológiai hátterével , fontosságával foglalkozik. Hogyan használja a pszichológus a mesét? Hogyan kapcsolódik össze a mese és a pszichológia? Miben segíti a mese a pszichológiát és miben a pszichológia a mesét?
Jó mesék – rossz mesék? Kihagyjam-e mesélés közben a”durva” részeket? Kiknek is szól a mese?

 

 

35. Ezek a mai fiatalok?

Így hangzik el sokszor a köznép mindennapos kommunikációjában.
Mi a valós kérdés és az üzenete ennek a modern szólásnak, amit mindenki másra használ: Ezek a mai fiatalok: milyenek? vagy Ezek a mai fiatalok: szabadok vagy Ezek a mai fiatalok: többet megengedhetnek maguknak vagy
Ezek a mai fiatalok: szegényebbek a gazdagságukkal. vagy Ezek a mai fiatalok: tudnak valamit, amit mi nem tudtunk vagy Ezek a mai fiatalok: felvállalják azt a szüleikkel szemben, amit mi nem tettünk vagy Ezek a mai fiatalok: túlságosan ráérnek kilengeni. Vajon Ön melyik kérdést tette vagy fogja feltenni? Sok kérdés fog az előadás kapcsán még bennünk születni, de a valós válasz mindenkiben mélyen található. Ebben segítek, hogy mik indítanak el bennünk kérdéseket, kiknek szólnak a kérdések, kiről szólnak és mik a céljaik az ilyen vagy hasonló jellegű szólás-mondásainknak. Mit is kommunikálnak és mik a céljaik. Közben említést teszek majd arról, hogy kik és mik nevelik a mai fiatalokat és az ilyen jellegű megjegyzésekből ők mit fognak leszűrni.

 

36. Mentálhigiénés segítség pedagógusoknak:

Mi is valójában a lelki egészség? Hogyan alakul a politikai és társadalmi helyzetek folyamán? Mi a pedagógus szakma? Mi segítheti a lelki egészség megőrzését a pedagógusi pálya folyamán? Mi rontja a pedagógus mentálhigiénés állapotát? Mivel lehet megelőzni a kiégést? Milyen módszerekkel és eszközökkel segíthetek magamnak? Mi a szupervízió jelentősége? Mi a felelőssége a vezetőnek, ha a beosztott pedagógus pszichológusi vagy mentálhigiénés segítségre szorul? Hogyan vigyázzak magamra lelkileg, testileg?